Alig múlt el a legnagyobb ünnep, a karácsony, ami a szeretet (és egyre inkább az ajándékozás) ünnepe, máris itt van "kistestére", a Bálint-nap, mely a szerelem (és egyre inkább az ajándékozás) ünnepe.
Február 14-e előtt - szerencsés esetben 1-2 héttel - már törjük a fejünket, és bújjuk a Google-t, járjuk a plázákat használható ötleteket után kutatva. Mit is adhatnánk kedvesünknek, aminek igazán örülne? Persze mindannyian szeretnénk elkerülni a sablonos ajándékokat, mint például:
- csokoládé: minek, hisz folyton fogyózik, és amúgy is chips-párti
- plüssmackó: minek, hisz már nem kisfiú, és amúgy is csak porfogó lesz
- szívecskés bögre: minek, hisz majd' kibuggyan a sok bögre a konyhaszekrényből, és amúgy is van már kedvenc bögréje
- mozijegy a Szürke 50 árnyalatára: minek, hisz úúúútálja a romantikus nyavalygásokat, és amúgy is gáz az egész
- egy üveg bor: minek, hiszen sörimádó, és amúgy is megvan még a névnapjára kapott Bikavér
- zenei CD válogatás: minek, hiszen rajta van a gépén/telefonján, és amúgy is zenei mindenevő
- szerelmes verses kötet: minek, hisz nem irodalmár, és amúgy sincs ereje elmélkedni, mit is akart a költő ezzel mondani.
Úgy ülünk a monitor, állunk a kirakat előtt, mint a Columbo a vérfoltos szőnyeg mellett. Szívünk mélyén, főleg, ha több éve ismerjük társunkat, tudjuk a választ, és azt az ajándékot nem fogjuk semmilyen üzlet virtuális, vagy valóságos polcán megtalálni. Legfeljebb egy-két kelléket, alapanyagot, kiegészítőt, hozzávalót.
A legfőbb összetevők mi magunk vagyunk, a többi már csak fantázia kérdése.
